Tegnap volt a barátnőmmel az első évfordulónk. Tudtam, hogy nagyon szereti a virágokat és nehezményezte, hogy a lakásunkban kevés növény van. Megbeszéltük, hogy az első helység, amibe virágokat helyezünk el, az a konyha-előszoba lesz. Nekünk ez a két helység egyben, plusz egy étkező asztal is van itt. Elterveztem, mire hazaér a munkából, én virágokkal és egyéb növényekkel fogom színesíteni ezt a részét a lakásunknak. El is mentem egy virágboltba. Több mindent figyelembe kellett vennem, hisz nem annyira világos helységről van szó, így kevésbé napfényigényes virágokat kellett választanom. Szempont volt persze az ár is, mivel elég sok virágról beszélek most. A konyhánkban elég sok helyet foglal el a konyhabútorunk, szép, nagydarabról van szó. A konyhabútornak a pultján a kihasználatlan felület jóval nagyobb, mint amit ténylegesen használunk valamire. Így kisebb cserepes virágokat is szerettem volna venni a konyhabútor pultjára. Nagyobb virágokat pedig a földre a fal mellé, amik kicsit megtörik a fehér falat. A belmagasság is óriási, így tényleg magas növényekre volt szükségem. Végül hosszas mérlegelés után arra jutottunk az eladóval, hogy veszek 3 magasabb kaspós virágot a földre, a falhoz, fűszernövényeket a konyhapultra, és a konyhapult sarkába a falhoz, de még a pulton, egy cserepes virágot. Az étkező asztalunkra vettem neki egy szál rózsát, ami az 1 évet jelképezi, és vettem egy gyönyörű szép, színes cserepes virágot. Mivel a rózsa előbb utóbb elhervad, így megmarad az asztalon ez a cserepes virág. A konyhabútorunk pultjára vettem mentát, citromfüvet és snidlinget. Tudom, hogy Nóri szereti az ételeket ilyen fűszerekkel megbolondítani, így viszonylag könnyű dolgom volt ezekkel kapcsolatban.

Hazaértem a virágos boltból és elrendeztem mindent, amit vettem. Az összhatáson nagyon sokat dobott ez a sok zöld, mert gyakorlatilag a barna és a fehér színek uralkodtak leginkább ezen a részen. Mire megcsináltam a konyhát, lefőztem egy kávét a kedvesemnek, írtam egy cetlire üzenetet és a konyhabútor pultjára helyeztem őket, majd izgatottan vártam, hogy megérkezzen. Szerencsére még egész sok időm volt. Eszembe is jutott még pár apróság, aminek biztosan örülne. A kávéhab tetejére kakaóporral csináltam két szív alakot. Ő is mindig hasonlóan guszta kávékkal vár engem. Mivel láttam, hogy van még egy órám, mire Nóri megjön, ezért gyorsan felsöpörtem és felmostam a lakást, remélve, hogy észreveszi és értékeli majd ezt is J

5 órát ütött az óra és hallottam, ahogy jön az ajtó felé. Kinyitotta az ajtót, belépett, elmosolyodott és a nyakamba ugrott. Azt mondta, nem számított rá, hogy kettőnk közül én fogok elmenni, kiválasztani és megvenni a virágot. Maga a gesztus szerintem talán jobban is esett neki, mint a szemének a látvány. Nagyon kis üres volt a konyhai-előszobai rész, de így már neki is jobban tetszik. Persze azért nem hagyhatta ki, hogy picit igazítson mindegyik virágnak a helyén. De alapvetően ő is így, de legalább is hasonlóképpen képzelte el. Amikor a konyhabútor felé ment, egyből megcsapta az orrát a menta és citromfű illata. Nóri imádja az elő növényeket, és így, hogy még illatozik is, teljesen oda volt meg vissza!

És volt még egy meglepetés, amit eddig nektek se említettem. Nóri annyira imádja a virágokat, hogy egy virág kiállításra is szereztem két darab belépőt. Ez volt a hab a tortán!

Miután túltette magát a kezdetleges sokkon és izgalmakon, előrukkolt ő is a meglepetésével. Mivel tudja, hogy imádom az autómat és sokszor használom a telefonomat GPS-ként, ezért vett nekem egy kis kütyüt. Biztos ismeritek azt a tappancsos telefontartót, amit az első szélvédő belső, utastér felöli, részébe lehet felrakni. Na, ilyet kaptam Nóritól! J Nagy vágyam volt már egy ilyen kis szerkentyű, mert eddig mindig a középső panel, egyik nyitott fiókjában volt a telefonom, és ha néztem a térképet, le kellett hozzá néznem, ami ugyebár nem olyan biztonságos, mintha fejmagasságban van és igazából már a periférikus látásommal is látom a telefonomat.

Nagyon jól sikerült ez a meglepetés mindkettőnk részéről. Közösen pedig megkoronáztuk egy főzéssel, amiben mindketten aktívan részt vettünk. Természetesen olyan vacsorát kellett keresnünk a neten, amibe vagy friss citromfű, vagy friss menta kell, mert Nóri azonnal ki akarta próbálni a kis konyhapultos kertjét. Végül citromos csirkét csináltunk, ami kicsit savanykásabb, így ebben a nagy melegben jól esett nekünk és csináltunk még mojitot is, mert mindkettőnknek az a kedvenc koktélos itala. Mondanom se kell, Nóri volt a főnökasszony a konyhában, én inkább csak kukta voltam mellette. De valamiért úgy szeretjük ezeket a közös főzéseket, olyan jó hangulatban telnek mindig. Mondjuk én alapvetően szeretek főzni, szóval egyedül is elvagyok a konyhában, de ketten minden jobb. Megbeszéltük, hogy a következő, amit elkészítünk, az citromos sorbet lesz. Nézünk majd hozzá valami házi receptet és biztosan jól fog sikerülni az is. Csak aztán lehet, hogy utánpótlás kell a fűszerekből, ha ennyire nekilendülünk a citromos és mentás ételeknek, italoknak.